Az ELTE Természetvédelmi Klub (ETK) akkori biológushallgatók és György Lajos farmakológus kezdeményezésére jött létre az ELTE Természettudományi Karán 1983-ban. Az ország egyik első környezetvédelmi csoportjaként a nyolcvanas években jelentős szerepet játszott a környezetvédelmi problémák megismerésében és megismertetésében, a „Tájékozódni, tájékoztatni, hatni!” mottó jegyében.
György Lajos, Piros
Ezen időszak legfontosabb eredménye a Szársomlyó-hegy védett területének, a magyar kikerics élőhelyének megmentése volt az ott zajló mészkőbányászat korlátozásával. A csoport aktivistái ehhez terepi kutatásokat végeztek, cikkeket írtak, és tárgyalásos úton igyekeztek nyomást gyakorolni a felszíni mészkőfejtés területének kibővítése ellen – sikerrel. Emellett – több akkor alakuló egyetemi klubbal közösen – az ETK egyik szervezője volt a „Savas eső hétnek” 1987-ben. A budai Mártírok útján (ma Margit körút) végigvonuló tüntetés a légszennyezés miatti első utcai tömegmegmozdulás volt Magyarországon, egyik fő követelése az ólmozott benzin használatának korlátozása volt.
Természetvédelem folyóirat címlapja
A rendszerváltás előtt az ETK emellett sok más előadást, vitaestet is rendezett, és kiadta a 20 számot megért „Természetvédelem” című folyóiratot. 1984-ben indult György Lajos szerkesztésében a GAIA Sajtószemle, amely egészen 2006-ig 2-3 heti rendszerességgel jelent meg, kezdetben stencilezett majd fénymásolt formában. Az internet előtti korban Magyarországon nem vagy nehezen hozzáférhető környezetvédelmi folyóiratok, kiadványok cikkeinek rövid szemléit kínálta, de emellett híreket, vitákat és egyéb írásokat is közölt. Noha korlátozott számban, alkalmanként 70-80 példányban jelent meg (ezt később különböző számítógépes hálózatokon, mágneslemezen és fénymásolva terjesztett példányok egészítették ki), sokáig az egész hazai környezetvédelmi mozgalom egyik legfontosabb tájékoztató csatornája volt.
Az EYFA-val később is megmaradó kapcsolat egyik akciója, az Ecotopia zöld kerékpártúrán való részvétel
Az ETK úttörője volt a nemzetközi környezetvédelmi együttműködésnek is: létrehozta a közép-európai információcserét szolgáló Greenway hálózatot (amely többé-kevésbé „földalatti” módon működhetett csak a pártállami rendszerekben), és a hatóságok ellenállásával dacolva 1988-ban meghívta Budapestre az European Youth Forest Action nemzetközi erdőkaravánját is – első alkalommal tehették nyugati környezetvédők egy szocialista ország földjére lábukat.
Az ETK a kezdetektől fogva demokratikus alapon működött és hozta döntéseit, ami sok parázs vitát eredményezett a keddenként tartott „haditanácsokon”, de nagyban hozzájárult a tagok közös szocializációjához is. Munkacsoportjai teret adtak több tematikus zöld kezdeményezésnek, amelyek a rendszerváltás után, az egyesülési szabadság adta lehetőséggel élve önállósodtak. Az ETK keretei közül indult el például a mára a terület meghatározó szervezetévé vált Energiaklub, illetve a Varangy Akciócsoport és a Vidravédelmi Alapítvány is. Emellett az ETK volt egyik eredeti alapítója a Zöld Pók hálózatnak is 1993-ban, amely a környezetvédő szervezetek közötti elektronikus kommunikáció megszervezésére jött létre (több átalakulás után a Zöld Pók ma a civilek vizuális kommunikációját segíti).
Tiltakozás a multilaterális bankok és nagyvállalatok összefonódása, illetve ennek környezeti hatásai ellen a '90-es években
Maga az ETK 1991-ben alakult bejegyzett jogi személlyé Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület néven, de a rövidítést megtartva. A kilencvenes évek közepén, aktív egyetemisták újabb „hullámának” érkezésével jött el a szervezet második aktív korszaka – a toborzás és bevonás a Zöld Utánpótlás munkacsoport feladata lett. Az egyesület ekkor már egy félállású titkár alkalmazását is megengedhette magának. Megmaradt ugyanakkor „keltető” jellege, amennyiben lehetőséget és keretet adott új, és később önállósuló kezdeményezések elindításához. Így például a CEE Bankwatch Network (Közép-európai Bankfigyelő Hálózat) titkársága is az ETK égisze alatt működött majd 10 éven keresztül, 2003-ig.
A Világbank budapesti irodája elé szervezett, a Bankwatch inspirálta egyik, a bank befektetési elveit kritizáló tiltakozás a '90-es években
Legtovább az egyesület Génpiszka Munkacsoportja működött, amely a kilencvenes évek végén nemzetközi kapcsolatok által inspirálva Magyarországon az elsők között hívta fel a figyelmet a géntechnológia mezőgazdasági alkalmazásának kockázataira. Az ETK önkéntesei és munkatársai tájékoztató kiadványokat készítettek, akciókat szerveztek (pl. kukorica formájú héliumballon felengedésével az ország több pontján), filmet forgattak a témához kapcsolódóan, és az egyesület sok éven keresztül képviseltette magát a kormány tanácsadó testületeként működő Géntechnológiai Bizottságban is.
Héliumballon felbocsátásra készen, a mezőgazdasági GMO-k kockázatára felhívó akcióban
Mindezek mellett az ETK aktívan együttműködött hazai és nemzetközi zöld szervezetek széles körével, részt vett a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ), a Védegylet és az Energiaklub munkájában is.
A Világbank és az IMF prágai, 2000-ben tartott konferenciájával egy időben zajló jelentős nemzetközi megmozdulásokon is jelen voltunk
A munkacsoportok önállósodásával párhuzamosan a kétezres évek elején az ETK által „kinevelt” tagok fokozatosan más zöld szervezetekben folytatták munkájukat, ezzel az egyesület aktivitása hanyatlásnak indult. A keddi találkozók inkább már csak a kötetlen információcsere, semmint a szervezés és tervezés terévé váltak, később pedig teljesen elmaradtak. Ezzel együtt az egyesület, mint jogi személyiség nem szűnt meg (a törvényi előírások betartása mellett), bármikor feléleszthető, újraindítható. Addig is, a hazai zöld mozgalom történetének és fejlődésének egy fontos darabja és emléke mindenkinek, aki valaha is megfordult köreiben.
Kapcsolat: etk [kukac] etk.hu
Letölthető anyagok:
- alapszabály
- éves beszámolók
- GAIA Sajtószemle