Génpiszka

Vissza a címoldalra

• Génmanipulációs hírek
• Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezõdés 
• Újabb génmanipulációs hírek

• Gaia Sajtószemle
• Kukabúvár
• Zöld Pók - Fogyasztóvédelmi oldalak
• Ecologist - The Monsanto Files
• Géntech fórum a Wales-i Herceg honlapján
• Norfolk Genetic Information Network

Két hónapja húzódik és mostanában várható, hogy letisztultabbá, vagy legalábbis kiegyenlítettebbé válik  Nagy-Britanniában egy olyan tudományos botrány, melynek
fõszereplõje és bûnbakká kikiáltott szenvedõ alanya egy magyar származású kutató,Pusztai Árpád. 

A sok tanulsággal járó történet az augusztus tizedikén sugárzott népszerû és némileg szenzációhajhász, ámde tudományosnak semmiképpen nem nevezhetõ tévémûsorral
kezdõdött, mely a génsebészetileg módosított növényekkel foglalkozott. 

A Granada tévétársaság a dokumentumfilmben megszólaltatta többek között a 68 évesPusztai Árpádot, a skóciai Rowett 
Intézet munkatársát, aki burgonyakísérleteinek eredményeibõl azt a következtetést vonta le, hogy a genetikailag megváltoztatott burgonya veszélyes lehet a kísérleti patkányok szervezetére. Ezzel pedig nem más hangzott el egy
komoly kutató szájából, mint a sok találgatás után az elsõ kísérletes bizonyítéka annak,hogy génmanipulált növények károsak lehetnek állatok – és ebbõl levezetve – az emberek
 egészségére. 

A bomba irtózatosat robbant. Pusztai ugyan már januárban is nyilatkozott egy tévémûsornak, melyben hasonló kételyeit 
hangoztatta, ám akkor a brit szupermarketek polcai még nem voltak tele a génmanipulált amerikai importszójával és -kukoricával, amelyekre még megkülönböztetõ jelzés sem 
figyelmeztette a vásárlókat. Augusztusra viszont már nemcsak hogy ott voltak, de a sajtó révén, a zöld szervezetek folyamatos támadásának kereszttüzében neuralgikus 
pontjává is váltak a közéletnek. 

                    Tudományos õrhely 

Mi is történt valójában? Pusztai három kutatóintézetben egyidejûleg folyó hároméves program koordinátoraként a genetikailag megváltoztatott növények környezetükre és az
 emlõsökre gyakorolthatását vizsgálta. Ez a munka nem volt újdonság sem Pusztai, sem a Rowett számára. Az intézet ugyanis már eddig is afféle tudományos õrhelyként mûködött,
 amely egyebek mellett a mezõgazdasággal kapcsolatos különféle környezeti veszélyekre hívta fel a közvélemény figyelmét. Az 1953-ban az ELTE vegyész szakán végzett,
1956-tól Nagy-Britanniában élõ és biokémiai doktorátusát már a Londoni Egyetemen megszerzett kutató pedig eddigi 270 – jobbára neves szakfolyóiratokban megjelent –
tudományos közleményét különbözõ növényi eredetû anyagok állati emésztõ- és immunrendszerre gyakorolt hatásáról publikálta. Itt pedig eleinte a génsebészetileg
módosított burgonya anyagainak a hasznos rovarokra kifejtett hatását vizsgálták. 

                    Nem bírták a patkányok 

Az lett volna a céljuk, hogy a programban részt vevõ kutatók tanácsot tudjanak adni a géntechnikusoknak, mely gént építsék be a haszonnövényekbe úgy, hogy az hasznot
hozzon és ne legyen veszélyes a környezetre. Például módosított formájában olyan fehérjét termeljen, amely emésztést gátló hatásával elpusztítja a rovarkártevõket, de nem fenyegeti, mondjuk a levéltetûfaló katicákat. 
Pusztai azonban kíváncsi lett arra is, hogyan hatnak a
kiválasztott anyagok az emlõsök bélrendszerére. 

Az ominózus molekulák azok a cukorfelismerõ fehérjék, a lektinek voltak, amelyek majdnem minden növényben elõfordulnak Ezek a bélfalon lévõ megfelelõ cukrot felismerve
és ahhoz hozzákötõdve megváltoztatják a bél normális mûködését, és a táplálék anyagait lebontó enzimet gátolva a felszívódást akadályozzák. Emellett felszaporodva még
immunválaszt is kiváltanak. Ha viszont nincs a táplálékban olyan cukor, amelyre a lektin reagál, akkor az a széklettel eltávozik a szervezetbõl, és nem okoz semmiféle bajt. Pusztai
tehát olyan lektinek génjeit szerette volna kiválasztani és betenni a krumpliba, amelyek a katicákon kívül az emlõsökre, így az emberre is ártalmatlanok. Két genetikusan módosított
krumplitörzzsel dolgozott. Teszteket azonban csak az ártalmatlannak vélt csoporttal végzett, a másik, amelyrõl tudta, hogy a concanavalin-A nevû toxin felszabadulását is
elõidézõ, káros lektint tartalmaz, eleve kontrollnak számított. Csakhogy sajnos az ártalmatlannak vélt gén is olyan lektint 
termelt, amelyet nem bírtak a patkányok. Elõfordul ilyesmi a kutatásban, ez még nem lenne tragédia. 

Az erõsen környezetvédõ szemléletû tévéadásban azonban ezek a részletek már más dimenziókat kaptak.A riporterek néhány nap múlva ott gyülekeztek Pusztai háza elõtt, hogy újabb részleteket tudjanak meg az ominózus kísérletrõl. Erre azonban nem került sor.
Pusztait elhallgattatták, sõt az intézet vezetõje közleményt adott ki, miszerint munkatársa tévedett, az állatokat normális 
burgonyával etették, amelyekbe belekeveredett a
méreganyag. A 35 éve az intézetben dolgozó kutatótól adataival együtt azonnal elvették a kísérlet vezetését, sõt a programot, amely egyébként csak szeptemberben járt volna le, megszüntették. A bírósággal fenyegetett Pusztai azóta a sajtónak, így lapunknak sem nyilatkozhat, sõt minden valószínûség szerint év végén megszüntetik a nyolc évvel ezelõtti nyugdíjba vonulása után évente megújított szerzõdését is. A skót Royal Society, az ottani tudományos akadémia ez évig egyetlen magyar származású tagja, európai uniós kutatási
programok koordinátora, akinek 15 tagú csoportja a 300 fõs Rowett Intézet publikációinak mintegy húsz százalékát 
termelte, ma munkahelyén afféle nemkívánatos                    személy lett. Az intézet igazgatója állítólag táviratozott abrit egészségügyi miniszternek, sõt az Európai Bizottság vezetõjének, Jacques Santernak is, kérve a genetikailag módosított termékek árusításának leállítását, de a 
nyilvánosság elõtt azt a látszatot keltik, mintha                  Pusztai lenne a bûnös, a csaló, a technológia hibátlan. 

Hogy valóban így van-e, azt a tudományban szokásos módon csak egy újabb bizonyító kísérlettel lehetne igazolni. Erre 
azonban senki nem ad engedélyt. Mintha a géntechnológiai
termékeket Európába ömlesztõ és az intézetet is támogató amerikai világcéggel, a Monsantóval a háttérben, félnének az 
eredménytõl – véli egy elemzõ, aki szerint az adatokat egy szakértõi bizottság is megvizsgálta. Az elkészült jelentést azonban mindmáignem hozták nyilvánosságra, miután 
állítólag ez az anyag is elismeri, Pusztai megfelelõ
módszert használt, sõt a szakértõk anyagában szereplõ adatok is õt igazolják, a végsõ következtetést azonban – egy logikai csavarral – mégis alaptalanul vonta le. 

                    A profit a fõ szempont 

                    Azóta mégis megmozdult az állóvíz. A 
tekintélyes londoni napilapban, a Guardianban brit
kutatók álltak ki Pusztai mellett, és más riportok is felvetették a magyar származású tudós igazát. De mi is ez az igazság? Pusztai soha nem állította, hogy az üzletekben kapható,
génsebészetileg megváltozatott szójából, kukoricából származó termékek katasztrófátokoznának. Csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan eredmények, amelyek
szerint a jelenleg használt tesztmódszerek nem képesek kizárni az összes kockázatot. A megvádolt tudós hitt a genetikai módosítás jövõjében, nem akarta megállítani a haladást.
Annak azonban valószínûleg nem híve, ha ezt úgy erõszakolják rá a világra, hogy közben nem az egészség és a biztonság lesz a fõ szempont, hanem a profit. 

Reméljük, a magányossá vált tudós legalábbis megkapja a tisztázás jogát, s akár így, akár úgy, de nem a tudománytörténetre marad az igazolása. 
 

                                             Palugyai István

Vissza a címoldalra